A Quertier Latin - negyedből kifelé a Boulevard Saint Michel - en felfelé a Luxembourg-kertbe tartok, ami bár az útleírások szerint nem sokban különbözik a Tuileries - től, mégis kíváncsi vagyok rá.
Útbaesett a Sorbonne egyetem, itt megálltam és beültem egy üvegfalú kávézóba, amúgy is esik az eső. Meg egy picit azt is szeretném, ha áthatna a hely szelleme.:) Ez alakul is: a mellettem levő asztalnál egy csaj az egyetemi jegyzeteiből tanul épp.
A francia tudományos élet is hozzátartozik a város hangulatához. A Sorbonne ma is Európa legjobb egyetemei között van, olyan tudósok neve fűződik hozzá, mint a Curie-házaspár, vagy Louis Pasteur, de alkotott itt Simone de Beauvoir, Robert Merle, Jean-Paul Sartre, Jorge Semprún is, sőt, József Attila is. Ahogy megnéztem az egyetemen végzett hírességeket, felfedeztem a hallgatók között a kedvenc miniszterelnökömet, Trudeau-t is.
Iszonyú jó érzés itt ülni, tényleg mintha körbelengene a tudás - remélem, az az álmom is teljesül egyszer, hogy valami tudományos kutatásban részt vehessek...
Érdekes ez is, itt a Sorbonne, az utca másik oldalán pedig a bulis Latin-negyed, ami abból nőtt ki, hogy eltartotta és elszállásolta azt a 12-15 ezer diákot, aki az egyetem hőskorában (a 16. században) az intézmény hallgatója volt.
Az egyetemnek jelenleg több, mint 30.000 hallgatója van a világ minden tájáról, és az európai top 10-ben van. Összesen 18 Nobel-díjas tudóst adott a világnak.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.