Hát, most értem vissza Nathalie-hoz, és semmi kedvem bemenni most a városba, bár Párizs ugye a fény városa, és minden gyönyörűen ki van világítva este. Holnap bemegyek, úgy szervezem a napomat, becsszó.
Amúgy a végétől eltekintve nagyon jól sikerült ez a nap is. Emellett három nap a világon semmire nem elég. Szeretnék ideköltözni legalább fél évre...
Na de kezdjük az elejéről. Reggel elindultam a piacra, és előtte beugrottam egy picike kávézóba. Capuccino és egy natúr croissant, semmi bonyolult. De amikor beleharaptam a sütibe, a világ megállt egy pillanatra. Az az íz! A croissant maga volt a tökély. "A" croissant maga! Amikor az első pillanatban tudod, hogy megtaláltad az igazit! A teteje ropogós, az alja puha vajas. Az ujjaiddal, ha akarnád (de nem akarod), papírvékonyra összenyomhatnád. Ettem én már sok croissant-t életemben, de ez messze felülmúlta mindazokat. És tudod, mi a vicces? Azt mondják, minden kávézóban ugyanilyen croissant-t lehet kapni. El is hiszem. A croissant szerintem francikum (micsoda szót alkottam...Hiába, EZ a croissant még költőt is csinál belőlem. Meg kell tanulnom ilyen croissant-t sütni. Muszáj.)
A piac. A hozzám közelebb eső része sima ócskapiac volt, de ez nem fogott meg őszintén szólva. Rengeteg értéktelen és ronda kacatot láttam. És használt ruhát, cipőket. (Miért kell a franciáknak használt ruha egyáltalán?)
Na de pár méterrel odébb. A zöldségpiacon... Ismét a mennyország kapujába léptem. A zöldségtőzsdére. Az árusok egymást túlkiabálva hirdetik a portékájukat. (Persze arra nem jöttem rá, mit kiabálnak, érdemes lett volna érteni pedig..) Minden bizonnyal felelgetnek egymásnak, mert az egymáshoz közel állók közül ha az egyik befejezte, kezdi a másik, és így tovább. Nézd a kínálatot! (Képek a Facebookon)
Cseh kucsmagomba! Otthon is most van a szezonja, de ha talál is valaki, tutti nem viszi ki a piacra! Banánból egy árusnál legalább háromféle típus, mangóból hatnál is több. Articsóka, édeskömény szinte mindenhol a kínálatban. Több olyan gyümölcs is volt, amit nem ismertem. És persze a szokásosak: zöldségek, eper, répa... Körte, szőlő. Fűszernövények tömkelege. Salátanövények (spenót, madársaláta, rukola, mángold!!) halomban. (Ezen zöldségek - gyümölcsök nálunk is minden további nélkül elérhetőek lehetnének. De nem, mi nem használjuk őket. Kapni sem lehet. Marad a káposzta, a krumpli meg a hagyma. Miért??? Ez nem más, mint fantáziátlanság és igénytelenség. Ne, ne gyere nekem az árral...) Vettem két óriásmangót, darabonként legalább félkilósakat. Puha, érett, illatos volt mindegyik. A szatyorban pihentek hazáig.
A piac sarkánál megláttam egy pékséget. A pékség előtt fahordókon ki voltak rakva a termékeik. Gyönyörű, barna, ropogósnak látszó kenyerek, cipók, bagettek. Ámultam tátott szájjal. Bementem. A bőség zavarába estem, és persze egyetlen feliratot sem értve, a mögöttem állók által siettetve kiválasztottam egy gyönyörű natúr bagettet az eladólány mögül. Becsomagolta nekem, és odaadta. A bagett forró volt még, annyira friss volt. Kijöttem a üzletből. Letörtem belőle egy darabot. És ismét megállt a világ. Ott álltam a piac szélén, egyik kezemben a lisztes bagett, a másikban a fényképezőgép (ami amúgy a nyakamban lóg) és lelkiekben meghajoltam a bagett készítője előtt. Ez volt A bagett! Minden bagettek bagettje! Kívül ropogós, belül puha, de nem a szokásos otthoni bagettpuhaság, hanem lyukacsos volt a belseje, és szintén összenyomható, mint a croissant.
A piac után bementem egy közeli élelmiszerboltba. A húspultnál nemcsak csirke, hanem fürj, galamb, és ki tudja még milyen madár is volt. Patéból (májkrémféle) volt vagy hatféle ízesítésű. Mindenféle szószok, krémek, kencék, mustárfélék a választékban. Volt egy egyfajta magkeverék (bab, lencse, hasonlók voltak benne), amit nem tudtam hirtelen megérteni. Főzeléket csinálnak belőle esetleg? Mivel ez száraz keverék, áztatós projekt lehet, de ha ez így van, hát zseniális az ötlet, egyszer kipróbálom.
A bolt után hazajöttem, hogy letegyem a mangót, és ne cipeljem a városba, de aztán olyan szépen nézett rám, hogy muszáj volt megenni az egyiket. ( 3 euro volt a kettő együtt.) Ugye már sejtitek, mit éreztem a megkóstolásakor? Igen, ő volt a disruptive mangó. Minden korábbi mangót felülírt, és ezentúl ő áll a dobogón.
A délután is nagyon jó volt, de már nem ilyen csillaghullós. Holnap leírom, mert ma már elvesztettem a képfeltöltésekkel a türelmemet - borzasztóan lassú a net.
Holnap Versailles-ba megyek, este pedig a fény városába tényleg. Drukkoljatok, hogy virágozzanak még a jácintok...
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.